Mit tanultam meg gólyaként?

Hogy a gólyatábor nem lehet tökéletes.

Attól még, hogy új gimibe kerültem, a régi gondok ugyanúgy a nyakamon maradnak és nekem kell majd őket lezárnom.

Hiába mondom azt, hogy valaminek vége van, úgysem tűnik el egyik napról a másikra.

Jobb megbeszélni a konfliktusokat.

Mom jeans és sportcipő kombó a legjobb választásom.

Attól még, hogy valaki (egyik esetben a magyartanárom) nincs kifejezetten oda az írásaimért, nem kell magamba roskadnom.

Az időmet jobban kéne beosztanom.

Tökéletes osztály nem létezik.

A Szent Johanna Gimi csak egy kitalált iskola- ilyen a valóságban nincs.

Az osztálykirándulásokon mindig MINDIG történik valami.

Több órán keresztül Mekiben ülni és beszélgetni az egyik legmegnyugtatóbb dolog.

Nem vagyok extravertált, introvertált és ambivertált se.

A kitűzők a táskámról, idővel lepotyognak. általában a metrón :(

Jogom van visszautasítani embereket.

Jogom van kimondani a véleményem.

Meghallgatnak.

Az élet tizenöt évesen, ugyanolyan, mint 14 évesen. Ugyanúgy gyerekként tekintenek rám.

Azt hordok, amit akarok.

A Tumblr az egyik legjobb barátom.

Levelezőtársakat találni, az egyik legjobb dolog.

Az osztályfőnökömmel igenis lehet jó kapcsolatom.

Szerethető vagyok.

Sok mindent meg kell még tanulnom.

A gimiben is rengeteg felesleges dolgot kell tanulnunk.

Egy kettes fizika még nem a világ vége.

Még mindig szeretek olvasni.

Belezúgni az osztálytársadba egyenlő az öngóllal. és most szépen fogalmaztam.

A tesitanárodat sokféleképpen ki lehet akasztani.

A kémiavizsga sem a világ vége és meg tudom csinálni ötösre.

Hiányozni fog a gólyalét.

Nem szeretek tanulni.

Szeretek tanulni.

Nem szeretek iskolába járni.

Szeretek iskolába járni.

Soha többé nem leszek már kilencedikes.

individuality, right Anna?🎀

Anna Nagy (@annnacska_) által megosztott bejegyzés, 2016. Nov 10., 06:36 PST